Lengyelország Közép-Európában fekvő ország, területe 312,7 ezer km² (területét tekintve Európában a 9. helyen és a világon, a 68. helyen van), lakóinak száma 38,1 millió fő (ezzel Európában 8. helyen és a világon a 31. helyen van). 2004. május 1-től Lengyelország az Európai Unió tagja, népességét tekintve a 27 ország között a 7. helyen, a mezőgazdasági népesség szerint az első helyen, a mezőgazdasági termelő gazdaságok számát tekintve pedig (Románia mögött) a második helyen áll. Az Európai Uniós országok teljes területének 7,1 %-át foglalja el. Lengyelország 7 országgal határos, ebből 4 az Európai Unió tagja (Németország, Csehország, Szlovákia és Litvánia) 3 pedig az Unión kívüli (Oroszország, Belorusszia, Ukrajna).

Északon Lengyelország határát a Balti tenger alkotja, délen két hegyvonulat helyezkedik el: a Kárpátok a legmagasabb hegycsoporttal – a Tátrával (a legmagasabb csúcs a Rysy – 2499 m a tengerszintje felett és a Szudéták a Karkonosze hegységgel (legmagasabb csúcs a Śnieżka – 1602 m tszf). Az ország belsejében helyezkedik el a Swietokrzyski (Szentkereszt) Hegység (legmagasabb csúcs a Łysica – 612 m tszf). Lengyelországot a természeti környezet sokfélesége jellemzi. Különleges védelem alatt állnak a nemzeti parkok, amelyek területe több mint 317 ezer ha, a természetvédelmi területek, amelyek száma 1407, területük pedig közel 167 ezer ha, a tájvédelmi parkok, amelyek területe több mint 2602 ezer ha, valamint a védett természeti kincsek, amelyek száma 34,5 ezer. Találhatók itt továbbá védett erdők, 3278 ezer hektár területen. Védelem alatt áll számos állatfaj is, amelyek közül a legfontosabbak: a bölény, a hegyi kecske, medve, hód, hiúz és a farkas. Az ország területének több mint 75 %-a a tengerszint feletti 200 m alatt van, csupán nem egészen 3 % található az 500 m tszf magasság felett.

Lengyelország éghajlatát nagy eltérések jellemzik az évszakok hosszát illetően. Az utóbbi 3 évben a levegő átlaghőmérséklete 8,3 és 9,3 Celsius fok között ingadozott, a mért csapadék összege pedig 579 mm és 717 mm közötti tartományban mozgott. A víztartalékok fő forrását a légköri csapadékok jelenti, ami hatalmas eltéréseket mutat ez egyes években, hónapokban és régiókban. Mindezek eredményeként előfordulnak szárazsággal, talajvízzel, sőt árvízzel sújtott területek is.

Lengyelország 16 vajdaságra, 314 járásra, 65 járási jogú városra és 2.478 községre oszlik. A községekben kisegítő egységek többek között az ún. községi önkormányzatok, amelyek száma meghaladja a 40,3 ezret. A legnagyobb városok adatait, az alábbi táblázat tartalmazza.

GUS, 2007. évi adatai

2007-ben is fennmaradt a gazdasági fejlődés 2004 óta megfigyelhető magas tempója. A növekedési tendenciák – amelyekre a fogyasztási és beruházási téren egyaránt az erős belső kereslet volt hatással – felölelték a gazdaság minden alapvető szektorát. Egyidejűleg növekedett a dolgozók és az új munkahelyek száma, továbbá bekövetkezett a munkanélküliség csökkenése. Az előzetes becslések szerint, a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) 2007-ben reálértékben 6,7 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a 2006. évi 6,2 %-os, a 2005. évi 3,6 %-os és a 2004. évi 5,3 %-os növekedéssel szemben. A munkanélküliek száma csökkent a 2004. évi 3 M személyről 2007-ben az 1,7 M személyre. A 2007. év volt a kilencedik olyan év, amelyben a negatív külföldi népességmigráció eredményeképpen a népességszám valós csökkenése következett be. 2000. évvel összevetve 2007-ben a népesség száma 138 ezer fővel volt alacsonyabb, emellett ez a csökkenés csak a városokra vonatkozott (– 247 ezer személy), mert a vidéki területeken a lakosok számának emelkedése volt megfigyelhető (+ 109 ezer).

Kidolgozta: K. Ratajczak-Sowa WPHI